Megfelelni másoknak

Saját magunk megtalálásához érdemes feltenni magunknak a nagy kérdést: kiért is cselekszünk valójában? Saját magunkat szeretnénk megvalósítani a saját elvárásainknak megfelelően vagy környezetünkhöz próbálunk csak igazodni és az általuk meghatározott elképzeléseknek megfelelni? A kérdés is önmagában nehéz és éppen ezért megválaszolni talán még nehezebb. Mint mindenben itt is fontos a sokat hangoztatott arany középút megtalálása.

Ami jó kiindulópont lehet a kérdés megválaszolásához a szerepünk megértése. A szerepek a színházban és a társadalomban egyaránt csak a szerepek rendszerében funkcionálnak. A szerepet ahhoz, hogy tökéletesítsük, gyakorolni kell, mégpedig a kiegészítő pozíciók betöltőivel együtt kell próbálni (ez történik a színházi próbákon és a szerepjátékban). Fontos az oktató (a rendező illetve a "jelentős másik" személy) jelenléte mind a színházban, mind a valóságban. Az oktató kijavítja a hibákat, adott esetben bemutatja a megfelelő szerepviselkedést ("előjátszik"). Tehát mindenképpen fontos a környezethez való azonosulás is, de emellett az is, hogy saját szerepünkhöz, saját karakterünkhöz, amit belsőnkben azonosnak tekintünk is megmaradjon és ne váltson ki belőlünk ambivalens érzéseket. Ebben az esetben tekinthetjük úgy, hogy megvan az egyensúly környezetünk és önmagunk között.