'Pihenj mielőtt elfáradnál'

• Állandó rohanás
• örökös harc az idővel
• hónapokra előre tele írt előjegyzési naptár
• folyamatos stressz helyzetek
• örökös készenléti állapot
• túlhajszoltság
• kevés pihenés.

Kezdetben csak annyit érez a túlhajszolt ember, hogy fáj a feje, fáradtabb, ingerültebb, lesz, kevésbé tud koncentrálni a dolgokra, majd úgy érzi már nem tudja az irányítása alatt tartani a dolgokat. Ilyenkor hangoznak el a már jól ismert mondatok: "Szerencsétlen vagyok", "ilyen a formám", "Az élet megint alámtett", "Megint nem sikerült", "Szétcsúszott az életem és vele együtt én is" és természetesen ilyenkor esünk abba a súlyos hibába, hogy saját életünket összevetjük másokéval "Bezzeg az ő élete mennyivel jobb, kiegyensúlyozottabb".

Ilyenkor igyekszünk gyorsan a szőnyeg alá söpörni mindent és összeszedni magunkat legalább egy kis időre. Ugyanakkor mindezek mellett továbbra is állandó feszültségben él az adott személy, egyre nehezebben tudja ezt a látszat-egyensúlyt és látszat jólétet mutatni, amely újabb megterhelés szervezete számára.

A túlterhelés frusztrál minket, azt az érzést kelti bennünk, mintha valaminek tetszőnek szentelhetnénk magunkat. De amikor hazaérünk, nincs kedvünk időt tölteni arra, ami tetszik nekünk, például olyan tevékenységekre, amelyek egészségünk szempontjából hasznosak, például sportolás, olvasás, sétálni, időt tölteni szeretteinkkel vagy kikapcsolódni. Az egynesúly teljesen felborul, és egyre nehezebb kitartani és csak a pozitív világunkat sugározni mások felé.

Ez még frusztráltabbá teszi az embert, folyamatos ingerlékenységi állapotba kerül és az elégedetlenség súlyosbítja a mély szomorúság érzését, amikor látjuk, hogy mennyi minden emészt minket. Ilyenkor jöhet egy betegség, baleset, valami elromlik, és ezek tovább erősítik bennünk a gondolatot, hogy minden rossz és ebből nincs kiút.

Ilyenkor érdemes egy pillanatra megállni és mély levegőt venni. Tudom, tudom könnyen mondja ezt az ember úgy, hogy éppen  nincs ilyen helyzetben, de higyjétek el nekem ilyenen mindenki átesik, akár egy nap többször is és ezalól senki semi kivétel. Viszont az irányítás továbbra is a mi kezünkben van és eldönthetjük, hogy a kardunkba dőlünk vagy elkezdjük uralni a helyzetet. Meg kell találni a káoszban is a rendet. Jelezzük bátran környezetünknek, hogy most egy kicsit sok minden, ezért pihennénk egy picit. Merjük szabadon kifejezni az érzéseinket, hiszen ezáltal már megtettük az első lépést nemcsak az egyensúly megtalálásának útján, de azon az úton is ahol saját magunkat már tudjuk értékelni, figyelembe venni és kiállni azokért a szükségletekért és értékeket, amiket szeretnénk az életben. Pihenjünk egy kicsit, rendszerezzük a dolgainkat, szervezzük meg,gondoljuk át, hogyan tudjuk eloszlatni a sötét felhőket magunk körül! Minden problémára találjunk ki egy-egy megoldási lehetőséget és ezáltal legközelebb már elkerülhetjük, hogy hasonló helyzetben ne az összeomlás közvetkezzen be, hanem szuperhősként, stabilan állhassunk a viharban is!